8285 Kisapáti, ,
Kossuth u. 77/1.

+36/87-433-377
kisapati@t-online.hu

Rólunk

Kisapáti község a Tapolcai-medencében, csodálatos bazalt orgonáiról híres Szent György-hegy keleti oldalán fekszik.

Először az 1100-as évek végén találunk írásos feljegyzéseket a településről,
majd később  az 1200-as évek közepén jelenik meg a falu név szerint is a feljegyzésekben.
 A település a pannonhalmi Bencés Apátság birtoka volt.
Az akkori apát építtette 1244-ben a jelenlegi temető felett lévő Szent Kereszt kápolnát.
A török korban pusztulásnak indult épületet a hívek 1720 körül felújították.
A XIX. század második felében hanyatlásnak indult kápolnát 1958-ban restaurálták újra.
Szentélyében késő középkori oltár, illetve szintén középkori festett freskótöredékek láthatók.


A település a középkorban Hegymagashoz tartozott,
a későbbiek folyamán a két lakott terület vált külön településsé.
A feljegyzések alapján Apáti, ( az apátsági birtokra utalva) majd
Sároskisapáti lett, később, a XVII. századtól kapta a Kisapáti nevet.
A területet jobbágyok lakták, akik a környező uradalmakban dolgoztak.
A hegyen szőlőművelésből, majd  miután a mélyebben fekvő részről a víz visszahúzódott
a Balatonba, a rétek kaszálásából és a földek műveléséből éltek.
A XVIII-XIX. századtól folyamatosan népesült be a település.
Az 1930-as években közel 800 lakosa volt, ami napjainkra 365 főre csökkent.
Az igazi fejlődés 1990-tõl indult meg a faluban.
Az infrastruktúra szinte teljes mértékben kiépült,
a szennyvízcsatorna beruházás a település belterületén elkészült. 
A lakások jelentős részében gázzal fűtenek.


Az önkormányzat önerőből és pályázati támogatásból új orvosi rendelőt, polgármesteri hivatalt épített, felújításra került  a művelődési ház és napjainkban újul meg a Szent György-hegyen lévőKaán Károly nevét viselő turista ház is.


Az I. és II. világháborúban hősi halált halt
lakosok emlékére emléktáblát avattak a település lakói.


 

Heraldikai leírás
A címer kékkel és arannyal vágott csücsköstalpú tárcsapajzs.
A kék mezőben két lebegő ezüst ruhájú angyal egy arany keresztet tart.
Az arany pajzsmező aljából egy zöld színű hármas csúcsú hegy emelkedik ki.
A hegy alatt arany szőlőfürt lebeg, két oldalán egy-egy szőlőlevéllel.

A címer magyarázata

Kisapáti a Szent György-hegy délkeleti lábánál fekvő település. Ezért a címerben látható zöld hegy a Szent György-hegyet jelképezi. A hegy régi neve “Hegymagos” (magas hegy) volt. Egy 1222-ből származó okiratban a község nevének első írásos említése a heggyel együtt történik: “in villa Apaty in Higmagos”. A hegy mai nevét a Szent György-kápolnáról kapta. A kápolna mára elpusztult. Egyesek szerint a XVII. században épült Lengyel kápolna helyén állhatott.

A címerben található arany szőlőfürt az itt termő híres borokat szimbolizálja.
A kék mezőben az arany kereszt a község nevére utal. Kisapáti nevét a pannonhalmi bencés apátságról kapta, melynek itt voltak birtokai. A kis előtag a közeli Monostorapátitól való megkülönböztetésre szolgál. Másrészt azért került a címerbe a kereszt, mert a község temploma a Szent Keresztnek lett szentelve. A két angyal a “címeresebb” megjelenést szolgáló kiegészítés.
A község címere mint un. beszélő címer hűen fejezi ki a község nevét, földrajzi fekvését, múltját és jelenét.