Helytörténet

 
Az 1100-as évek végén írásos feljegyzéseket találtunk a településről, de konkrétan az 1200-as évek közepén jelent meg településünk név szerint is a feljegyzésekben. 

IV. Béla király parancsára minden 10 településnek egy templomot kellett építenie, és így épült fel a jelenlegi temető felett a Szent Kereszt Kápolna, amely a többszöri tulajdonos váltások következtében végül a Pannonhalmi Bencés Apátság tulajdonát képezte. A település így kapta az apáti nevet. A Kápolna a mai napig szerencsésen átvészelte az idő viszontagságait, és így büszkék vagyunk a legrégebbi épületünkre igyekszünk az egyházzal közösen – hiszen a tulajdonosok ők – folyamatosan karbantartani. 

Településünk abban az időben még Hegymagashoz tartozott, a későbbiek folyamán vált két külön településsé. A feljegyzések alapján, Apáti, majd Sároskisapáti lett, és a XVII. századtól kapta a Kisapáti nevet. Ez a kis előtag különböztette meg Monostorapátitól, Zalaapátitól, mind a két település nagyon közel van hozzánk. 

A települést jobbágyok lakták, akik az uradalmakban dolgoztak. A hegyen szőlőművelésből, és miután a víz a mélyen fekvő településrészről visszább került a Balatonba, a rétek kaszálásából és a földek megműveléséből éltek. Kemény sarcot fizettek az uraságoknak, ami ellen próbáltak fellépni. 

A XVII. században a hegyről a lakók a mai falu területére költöztek, és 1777-ben megépítették a mai templomunkat. 

A XVIII-XIX. századtól folyamatosan népesült be a település. Az 1930-as években közel 800-an lakták a településünket, mai sajnálatos módon ma 365 főre csökkent. De ez a közel 800 fő felé utaló létszám még a 60-as évek elejét is tükrözte. 

A Szent György-hegyen található szőlőterületek műveléséből élt a lakosság egy része, de ez ma már csak egy jövedelem-kiegészítés. 

Az önkormányzat önerőből és pályázat útján egy új orvosi rendelőt és hivatalt épített, minél figyelembe vettük a mozgáskorlátozottakra vonatkozó törvényt is. 

A bazalt orgonák alatt található a Kaán Károly nevét viselő turistaház, ami egész év folyamán üzemel, így egy kicsit vállalkozik is a település. 

A múlt tiszteletének is nagy szerepet adunk, felavattuk a II. világháborús emléktáblát. 

Településünk címerrel és zászlóval rendelkezik. Ezeken a szimbólumokon szintén a régi történeti jegyekre utalnak. 

Immár hagyomány falunkban, hogy minden év szeptember második hetében megrendezzük a szüreti mulatságot, ami a lakosság apraja-nagyját megmozgatja.

Több család foglalkozik falusi turizmussal, van aki csak szobát ad ki, van aki egész apartmant. Kisapátin két bolt található. Kicsiny falunk pár éve csatlakozott a Szent György hegyi borúthoz. Minden év áprilisában megrendezésre kerülnek a Szent György-hegyi napok, melynek keretében borversenyt, szabadtéri előadásokat rendeznek és a Lengyel kápolna előtt tartanak szent misét. A programsorozatot a Szent György hegyhez tartozó települések pörköltfőző versenye zárja. Egész évben nyitva áll a kirándulók, túrázok kedvéért a Kaán Károly Turistaház. Büszkék lehetünk, hiszen tavasztól őszig szinte minden hétvégén vannak vendégek, akik továbbviszik falunk "hírnevét".


 

 

 

KISAPÁTI CÍMERE ÉS ZÁSZLAJA


Heraldikai leírás

A címer kékkel és arannyal vágott csücsköstalpú tárcsapajzs. A kék mezőben két lebegő ezüst ruhájú angyal egy arany keresztet tart. Az arany pajzsmező aljából egy zöld színű hármas csúcsú hegy emelkedik ki. A hegy alatt arany szőlőfürt lebeg, két oldalán egy-egy szőlőlevéllel.
 

A címer magyarázata

Kisapáti a Szent György-hegy délkeleti lábánál fekvő település. Ezért a címerben látható zöld hegy a Szent György-hegyet jelképezi. A hegy régi neve "HEGYMAGOS" (magas hegy) volt. Egy 1222-ből származó okiratban a község nevének első írásos említése a heggyel együtt történik: "in villa Apaty in Higmagos". A hegy mai nevét a Szent György kápolnáról kapta. A kápolna mára elpusztult. Egyesek szerint a XVII. században épült Lengyel kápolna helyén állhatott.

A címerben található arany szőlőfürt az itt termő híres borokat szimbolizálja.
A kék mezőben az arany kereszt egyrészt a község nevére utal. KISAPÁTI nevét a pannonhalmi bencés apátságról kapta, melynek itt voltak birtokai. A kis előtag a közeli Monostorapátitól való megkülönböztetésre szolgál. Másrészt azért került a címerbe a kereszt, mert a község temploma a Szent Keresztnek lett szentelve. A két angyal a "címeresebb" megjelenést szolgáló kiegészítés.

A község címere mint un. beszélő címer hűen fejezi ki a község nevét, földrajzi fekvését, múltját és jelenét.